Magyar bajnokság 2025.04.26. HUN FTT III/1. nap, Balatonudvari
Ezen a versenyen sorsolták a flightokat, én három pasit kaptam, köztük egy szlovák seniort. Szakadó esőben mentünk fel a felső pálya startjához, és kb. 3 perc alatt lett mindenem csuromvizes. Zavart a hülye esőkabát, nem láttam ki alóla rendesen, és bevillant, hogy te hülye, már megint mi a fenét csinálsz 10 fokban, esőben egy golfpályán…?
Már az első lyuknál olyan esemény történt, amitől korábban totál ki- és beborultam volna. Számoltam a kis ujjacskáimon minden rúgást (az elején, amíg frissebb vagyok, ez jobban megy), és halál boldog voltam, hogy a tocsogó pályán sikerült PAR+1-re megoldanom (azaz 5-re). Erre a totál ismeretlen szlovák pasi megkérdezte, hogy nem 6 volt-e. Bevillant a téli, mindent eldöntő verseny, amikor egy ilyen miatt rontottam el mindent, és próbáltam higgadtan mondani, hogy egészen biztosan 5 volt. Ekkor a másik két flighttárshoz fordult, és számolni kezdte, hogy melyik rúgásnál hol voltam. Ekkor már nem éreztem túl jól magam, de szerencsére mondták neki, hogy volt női elrúgó, és biztosan 5-ből csináltam meg.
Még pár másodpercig ventilláltam rajta, majd zárójelbe tettem, és folytattam a játékot. Tudtam, hogy a következő két szakasz nem megy majd jól, így is lett, nem mentem bele, oké, haladjunk. +10-zel fordultam, örültem neki, gondoltam, talán így 100 alatt maradok. És elkezdtem ismét örömből játszani! A 10-es csiripelt, megcsináltam 2-ből, és utána már csak 3 bogey lett, a többit PAR-ra lehoztam! És ekkor még meg sem néztem az összesítést! Először azt hittem, valamit nem írtam be: 84 lett a végeredmény. Nem akartam elhinni! Minden szempontból csúcs – és talán azt is jelenti, hogy nem vagyok teljesen reménytelen…